A nióbium és a tantál gyakran előfordul együtt, de a földkéreg nióbiumtartalma körülbelül 2,4 × 10 -3%, ami 10-szerese a tantálnak, és főleg kolumbit formájában létezik. Általában a nióbium korrózióállósága magasabb, mint a titáné és a cirkóniumé, de valamivel alacsonyabb, mint a tantálé. Mivel a nióbium ára alacsonyabb, mint a tantál, egyes korrozív közegekben a nióbium használható a drágább tantál helyettesítésére. Ugyanakkor a nióbium relatív sűrűsége csak a tantál körülbelül 1/2-e. Azonos komponensméret mellett a nióbium adagja a tantálnak csak körülbelül 1/2-e, ami csökkentheti a költségeket.
A nióbium, akárcsak a tantál, egy sűrű oxidréteg kialakításán alapul a felületen, hogy passziváló korrózióálló fémmé váljon. Ezért a nióbium korrózióállósága közel áll a tantálhoz. A nióbiumot főként néhány erős redukáló savas közegben használják alacsony hőmérsékleten. Azonban nem korrózióálló hidrogén-fluoridban, forró tömény kénsavban, nátrium-hidroxidban, kálium-hidroxidban és más közegekben. Nem korrózióálló forró tömény sósavban és forró tömény foszforsavban. A korróziós sebesség is magas, ezért óvatosan kell eljárni, amikor nióbiumot alkalmazunk ezekben a közegekben.
A nióbium forráspontja: 4927 fok, olvadáspontja: 2468 fok, tűzálló fém. A nióbium 350-400 fokos közepes hőmérsékleten, magas hőmérsékleten 950-1000 fokon önthető, és körülbelül 1200 fokon teljesen lágyítható. A nióbium a levegőben 230 fokon kezd oxidálódni, és 300 fokon kezd erősen oxidálódni. Ha a hőmérséklet meghaladja a 400 fokot, az oxidfilm megsemmisül és leesik, ami jelentősen felgyorsítja az oxidációs sebességet. A nióbium 600 fokos levegőben nitridezni kezd. A nióbium hidrogént abszorbeál hidrogéntartalmú közegben 250-950 fokon.
